-
Szereti az ünnepnapokat? Gross Arnold először kissé megütközik a kérdésen. Azután elmondja, hogy neki bizony még a Mikulás is várva-várt, jó kis ünnep volt annak idején.
- Még emlékszem, hogy mint gyermek, a csokoládé figura fényes papírját kisimítva sokáig megőriztem. De nagyon szép ünnep számomra a karácsony, a húsvét, mindegyik. Igen. A katolikus ünnepek leginkább, természetesen.
-
A képeit elnézve három fogalom mindenképpen eszébe juthat az embernek: békesség, édenkert, karácsony...-
Szentkuthy Miklós, aki járt ide hozzám, én is hozzá, élete vége felé egyszer elvitte a mappámat a benne lévő grafikáimmal, hogy írjon róluk. Abban ,,karácsonyfa-opusznak" nevezte életművemet, mert úgy érezte, hogy valahol az egészet belengi a karácsony hangulata.
Gross Arnold felidézi gyermekkora karácsonyait Erdélyben. Tordán, ahol született és korai éveit töltötte, majd a nagyváradi ünnepeket.
- Mi elég szerény körülmények között éltünk ám - mondja -, olyan nagy ajándékozások nem voltak. Általában a szükséges dolgokat kaptuk: zoknit, cipőt. Egyszer azonban kis ólomkatona-öntőt kaptam karácsonyra, ólommal, öntőformával, és az elkészített kis figurákat festőművész édesapám olajfestékeivel ki is festettem. Később Németországban láttam az ólomkatona-múzeumot, és sajnáltam, hogy nekem már ez az ajándékba kapott készlet nincsen meg.
A szép karácsonyfadíszeket máig szereti. Gondosan, dobozokban eltéve őrzi a régi, papírvékony üvegből készült gömböket, és örül, ha valami szépet, míveset, érdekeset talál az újak között.
-
Karácsonykor azért előveszi őket?- Hát naná...
Egy szép német kisvárosban olyan üzletet látott, ahol aránylag nagy alapterületen egész esztendőben árusítják a szebbnél-szebb karácsonyfadíszeket, némelyiket igen borsos áron.
- Augusztusban voltam fenn a kirakodóvásárban a Várban. Ott láttam például egészen apró, filcből varrt díszeket, ilyen szépeket - mutat egy kismadár figurára, melyet olvasólámpájára függesztett fel.
- Gyermekkoromban a díszeink is egyszerűbbek voltak. Aranyra festettük a diót, és azt, meg kicsi almákat aggattunk a karácsonyfára. Meg angyalhajat, ami szúrt, és amit be is tiltottak aztán.
Karácsonyfát minden évben állít. Nem nagyot, mert az nem férne el apró otthonában. Felidézi hajdani barátait:
Pilinszky János költőt és a fiatalon elhunyt festőzsenit,
Kondor Bélát... Ha összejöttek, Gross és Kondor szívesen játszottak a kis vasútmodellekkel, ez azonban Pilinszkyt untatta.
Játékok... Hirtelen tapsol e-gyet, mire különös zene szó-lal. Kis verklizene féle, egy bájosan naiv, fura kis mese-házból.
- Ezt pár éve vettem, maga a tömény giccs - mondja mo-solyogva. - Számos dallamot rejt, karácsonyit is, és ami érdekes: hullik benne a hó! Megvan már évek óta, s még csak elemet se kellett cserélni benne. Holott minden erősebb hangra, tapsra, vagy ha elejtek valamit, zenélni kezd.
- Szereti, ha tél van és hull a hó?
- Nagyon szeretem! Két dolgot eszembe juttat: egy nagyon szép kis Fényes Adolf-képet a téli Budapestről, talán épp a Duna-partról, valamint a régi tordai teleket. Az éjszaka lehullott rengeteg sok hóból édesapám hatalmas, bajszos, öreg-öreg hóembert épített! A bátyám odaállt mellé, megvan fényképen, beletettük az utolsó könyvembe.
- A mostani karácsonyok milyenek?
- A nagy generáció, akikkel én annak idején összebarátkoztam, már nincsen. Elmentek régen, Kondor és a többiek. Itt, ebben a lakásban azért mindig állítok egy kis karácsonyfát, és a szép díszekkel feldíszítem...
Ünnep közeledtével az újságírók is gyakran felkeresik.
Talán ők is megérzik Gross Arnold műveiben a békét, a karácsony örök, szép üzenetét...
Szutor Gabriella grafikusművész fantá-ziáját már régóta izgatja egy törékeny és termé-szetes alapanyag, a tojáshéj díszítése. Miután hosszan és behatóan ta-nulmányozta a különbö-ző tojásfestési eljáráso-kat és technikákat, lassan kikristályosodott benne saját elképzelése a tojás-héj-díszítésről. A fácán-, kacsa- és libatojások kifújt héját sok munkával, aprólékosan és igen precízen ékíti fi-nom áttörésekkel vagy grafikus megoldásokkal.
Galériánk közönségét 2011 húsvétjára néhány igencsak szemet gyönyörködtető alkotásával lepte meg. Ezeket a gyűjtők figyelmébe ajánljuk, hiszen Szutor Gabriella elsősorban nem eladásra alkot. Műveit mind a hazai, mind a külföldi gyűjtemények nagy becsben tartják.
Idén is ez a kép fogadja látogatóinkat és az erre járó érdeklődőket Galériánk kirakatában december 24-31. között.
ünnepi kirakatunkat.
A nagytétényi kastélyban pár évvel ezelőtt méltó karácsonyt ünnepeltek. Több híres képző- és iparművészt kértek fel arra, hogy díszítsenek föl egy-egy fenyőfát - ízlésük szerint. A fölkért művészek között volt Gross Arnold is. A képen szereplő fácskát díszítette. Kivehető rajta a sok régies hangulatú (és régi) szép üvegdísz, s ha másról nem is: az ágakon megülő madarakról, valamint a szép, ódon asztalra kitett Gross-rézkarcról azonnal ráismerhetünk...
